Aktualitások
Itt a farsang, áll a bál…
„Januári vigalom – februári tréfa,
Farsangoljunk gyerekek, kezdődjön a móka!”
A farsang eredetét és szokásait kutatva a Sulinet Hírmagazinjában a következő leírásra bukkantunk. „A farsang a tél befejeződésére utal. Ennyiben a téli ünnepkör része, de már előre, a tavaszra utaló mozzanatok is megjelennek benne. A tél és a tavasz küzdelmét szimbolizáló, eredetileg pogány „ünnephez” kötődő szokások Magyarországon már a középkorban meghonosodtak. Egy ősi hiedelem hívta életre a hozzá kapcsolódó zajos mulatságokat. Azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban, amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák, a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni őket. Így lett a farsang a telet, hideget, sötétséget legyőző örömünnep, mely jóval felszabadultabb a többi ünnepnél.
A farsang ideje vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tart. Ebben az időszakban több jeles nap is felbukkan.
- Január 6. Vízkereszt - a karácsonyi tizenketted zárónapja.
- Január 22. Vince napja - termésjósló nap: "Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince".
- Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja - egyházi ünnep, az emberek azonban időjósló napnak is tartották.
- Február 3. Balázs-nap - gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyermekek torokfájásának gyógyítására használták. A balázsolás ma is élő hagyomány.
- Március 12. Gergely-nap: az iskola téli időszakának befejező napja, amikor a tanulók adományokat gyűjtöttek a tanítónak és az iskolának.”
Az iskolában a hétköznapok rendjével szemben szintén előtérbe kerül ebben az időszakban a játék, a vígság, elkészülnek a jelmezek, s kezdődhet az álarcos felvonulás, a tánc és a kacagás. Az idei farsangon is számos örömteli, vidám pillanat, móka várja a gyerekeket iskolánkban.
Farsangi álarc készítő versennyel, arcfestéssel, smink-és jelmezversennyel, henna „tetováló szalonnal”, farsangi Foci-kupával, tombolával, Just Dance-szel, limbóval és jóízű falatozással készülünk számukra az örömünnep kapcsán.
S kezdődhet a „bál, bál, maszkabál”…
Bejczi Mónika, intézményvezető
TÉLI MADÁRVÉDELMI TEVÉKENYSÉG A SULIBAN
A téli madáretetés a legtöbb fajt érintő, több hónapon át tartó, éppen ezért az egyik legösszetettebb madárvédelmi tevékenység. Iskolánk tanulói az intézmény udvarára kihelyezett madáretetők folyamatos feltöltésével végzik a téli hónapokban a madárvédelmi tevékenységüket. De mivel is etethetjük meg a suli udvarán megjelenő vendégeinket? Ezt mutatja be az alábbi tájékoztató.
Enyém, tiéd, miénk a Föld – avagy környezeti nevelés az Apponyi suliban
„A hit, amely a Földdel való kapcsolatunkból ma hiányzó egyensúly visszaállításához szükséges, nem más, mint hinni jövőnk létezésében. Hihetünk ebben a jövőben, dolgozhatunk, hogy elérjük és megőrizzük, vagy vakon sodródhatunk tovább… A döntés a miénk....”
(Al Gore)
Mesterprogramom részeként vált hangsúlyossá a környezeti nevelés az iskolában. Kollégáim bevonásával és a vezetőtársammal való szoros együttműködéssel kerülhetett előtérbe ez a fajta pedagógiai munka az intézményben. Nevelési folyamatunk nem a hagyományos tanulásszervezési formákra koncentrál, és nem is a pusztán rutinszerűvé váló tevékenységek folyamatos ismétlésére épít, amikor a felnövekvő nemzedéket elkötelezetté szeretné tenni az élővilág megóvása és a környezet védelme iránt.
Ennek oka abban rejlik, hogy megvan bennünk a hit a Földdel való kapcsolatunkban, a hit a jövőben. Környezeti nevelési programunk végrehajtása során ezért a környezettel való tudatos együttélésre irányítjuk a figyelmet. Tesszük ezt azért, mert azt tapasztaljuk, hogy nagyon erős fejlesztő-nevelő hatása van a gyerekekre a mindennapi iskolai élet „fizikai” és „szellemi” környezetének egyaránt.
Az intézmény épületének belső alakítása, az iskola működése és a benntartózkodás idejében zajló pedagógiai munka alapvetően járul hozzá a diákok környezetbarát szemléletmódjának formálásához. A közösségi terek, az irodahelyiségek és osztálytermek zöldítése, a növények öntözése és gondozása, az előkert és a bejárat virágosítása, a madárvédelmi tevékenység, az állatvédelmi munkába való bekapcsolódás, az állat-örökbefogadás: az élő környezetre fókuszálva végez szemléletformálást.
Míg az egyes helyiségekben elhelyezett szelektív tárolókba a hulladékot fajtánként különválasztó gyűjtési forma alkalmazása, a papír-, kupak-, aludoboz- és elemgyűjtés, a hulladék újra hasznosítható értékként való kezelése (madáretető készítő verseny, „adventi öko móka”, kézműves alkotások, használati tárgyak, díszek, ajándékok kreatív összeállítása), az ésszerű energiahasználat, az autómentes közlekedés gyakorlata (gyalogos, rolleres és kerékpáros közlekedés, az „autómentes nap” programsorozatába való bekapcsolódás), a napelemes autómodell készítése, a „zöld” energiaforrások kipróbálása, a gyümölcselemek összerakása mind arra szolgál, hogy a gyerekek megismerjék a környezetüket és megtanuljanak felelősségteljesen gondolkodni és gondoskodni arról.
Lükő István szerint a környezeti nevelés a „remény pedagógiája, mely nevezhető reménységnek is, amennyiben a belső átalakulás fejlődését tűzi ki célul. Meg kell értenünk, hogy ez a pedagógiai tevékenység az iskolában a globálisan fenyegető környezeti veszélyek miatt stratégiai kérdéssé vált.”
Tantestületünk a remény pedagógiájával élve, a környezet védelme iránti elkötelezettséggel szeretné tovább folytatni nevelő munkáját a jövő generációja érdekében. Ez a fajta szemléletalakítás lehet a mi reménységünk.
Bejczi Mónika, intézményvezető
