Aktualitások
Tájékoztatás a szülők számára
az intézményben folyó hit- és erkölcstanoktatás,
valamint a fakultatív hit- és vallásoktatás rendjéről
Tisztelt Szülők!
A nemzeti köznevelési törvény értelmében a tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, amihez a jogalkotó lehetőséget biztosít a szabadon választható általános iskolai etika/hit- és erkölcstanoktatással.
A nemzeti köznevelési törvényben meghatározott etika órák vagy a helyette választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan órák megtartását az iskola az 1-8. évfolyamon szervezi meg.
Ezen kívül a „fakultatív hit- és vallásoktatásra” vonatkozó rendelkezések értelmében a nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett ún. fakultatív hit- és vallásoktatásban is rész vehessen.
A fakultatív hit- és vallásoktatás pedig oly módon kerül megszervezésre, hogy az alkalmazkodik a tanórai foglalkozások rendjéhez.
A hit- és erkölcstanoktatás, illetve a fakultatív hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, valamint a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata.
A tanulók testi épségéért, lelki, érzelmi fejlődéséért a hit- és erkölcstanoktatást és a hit- és vallásoktatást szervező egyházi jogi személy felel.
Az iskola az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanoktatással, valamint a fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 182/A § (1) bekezdése értelmében március 1. és március 14. között az állami fenntartású általános iskolákban lehetővé kell tenni az egyházi jogi személyek írásban meghatalmazott képviselőinek, hogy tájékoztatást adhassanak az iskolának, az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulóknak és szüleiknek arról, hogy igény esetén a hit- és erkölcstanoktatást milyen módon szervezik meg.
A jogszabály által előírt tájékoztatási kötelezettségének intézményünk
2026. március 2-án 17.00 órától tesz eleget,
amikor a Magyar Katolikus Egyház (római katolikus) képviselője: Tóthné Horváth Gyöngyi hitoktató
és
a Magyarországi Evangélikus Egyház képviselője: Kalincsák Balázsné Varga Katalin
evangélikus lelkész
tart tájékoztatást a kedves szülőknek a hit- és erkölcstanoktatás szervezésének módjáról.
Bejczi Mónika igazgató
Itt a farsang…
A februári időszakot, a télzáró hónapot megtölti a vígasság és a jókedv. A farsang lényege ugyanis a tréfálkozás és a vidám bolondozás.
Jelentése pedig, hogy vége a télnek, ezért minden új életre fog kelni.
A farsang egy zajos nevetéssel teli mulatság, melyhez egy jellegzetes sütemény is kapcsolódik.
A farsangi fánk bécsi eredetű.
A legenda szerint egy Krapfen nevű pék egyszer nagyon felbosszantotta a feleségét.
A temperamentumos asszony mérges állapotában meg sem gondolva, hogy mit tesz, férje urát akarta megdobni egy fél marék gyönyörűen megdagasztott, kelt tésztával.
A tészta szerencsére célt tévesztett és a férj kobakja helyett a tűzhelyen forrósodó zsiradékba pottyant. Ha már oda esett, nem volt mit tenni, hát megsütötték a forró zsírban.
Az eredmény fantasztikus lett, annyira, hogy be is vezették a családi ételek közé, később pedig péksüteményként árusítani is kezdték fánk néven.
Innen terjedt el ez a kiváló kelt tésztából készült sütemény Európában.
Mivel az eset farsang idején történt, az időszak neve is odakerült az édesség neve elé, ezért farsangi fánk néven vált ismertté.
Az iskolában a hétköznapok rendjével szemben szintén előtérbe kerül a farsangi időszakban a fánkevés, a játék és a vígság.
Elkészülnek a jelmezek, s kezdődhet az álarcos felvonulás, a tánc és a kacagás.
Az idei farsangon is számos örömteli, vidám pillanat, móka várja a gyerekeket.
S kezdődhet a „bál, bál, maszkabál”…
