Itt a farsang…

A februári időszakot, a télzáró hónapot megtölti a vígasság és a jókedv. A farsang lényege ugyanis a tréfálkozás és a vidám bolondozás.

Jelentése pedig, hogy vége a télnek, ezért minden új életre fog kelni.

A farsang egy zajos nevetéssel teli mulatság, melyhez egy jellegzetes sütemény is kapcsolódik.

 A farsangi fánk bécsi eredetű.

A legenda szerint egy Krapfen nevű pék egyszer nagyon felbosszantotta a feleségét.

A temperamentumos asszony mérges állapotában meg sem gondolva, hogy mit tesz, férje urát akarta megdobni egy fél marék gyönyörűen megdagasztott, kelt tésztával.

A tészta szerencsére célt tévesztett és a férj kobakja helyett a tűzhelyen forrósodó zsiradékba pottyant. Ha már oda esett, nem volt mit tenni, hát megsütötték a forró zsírban.

Az eredmény fantasztikus lett, annyira, hogy be is vezették a családi ételek közé, később pedig péksüteményként árusítani is kezdték fánk néven.

Innen terjedt el ez a kiváló kelt tésztából készült sütemény Európában.

Mivel az eset farsang idején történt, az időszak neve is odakerült az édesség neve elé, ezért farsangi fánk néven vált ismertté.

Az iskolában a hétköznapok rendjével szemben szintén előtérbe kerül a farsangi időszakban a fánkevés, a játék és a vígság.

Elkészülnek a jelmezek, s kezdődhet az álarcos felvonulás, a tánc és a kacagás.

Az idei farsangon is számos örömteli, vidám pillanat, móka várja a gyerekeket.

S kezdődhet a „bál, bál, maszkabál”…