Aktualitások
Állatok Világnapja az Apponyi suliban – egy kis állatvédelemmel és örökbefogadással fűszerezve
Köszönjük Németh-Horváth Anitának, a Gencsapáti székhelyű Parányi Állatvédő Civil Szervezet vezetőjének az 5-7. osztályos tanulók számára tartott érdeklődésfelkeltő előadásait az állatvédelemről. Örülünk, hogy felhívta a diákok figyelmét arra, hogy az állatok védelmének mindannyiunk számára természetesnek kellene lennie.
Egyetértünk vele abban, hogy az állatok megóvásának kérdésével nem lehet elég korán elkezdeni foglalkozni. S azonosulni tudtunk azzal a küldetésével, mennyire fontos, hogy a felnövő generáció szemléletmódja az előző korosztályokéhoz képest változzon az állatokkal kapcsolatban.
Anita az állatvédelem alapjainak tisztázását követően azt is megvilágította a gyerekek számára, hogy mit jelent az állatokkal való helyes bánásmód, s miről szól a felelős állattartás. Az órák keretében a diákok a kutya- és macskatartáshoz kapcsolódó ismeretek által fogalmat kaptak az állatokhoz helyén való viszonyulásról, az állattartás általános szabályairól, a felelősség kérdéséről.
A civil szervezet képviselője a gyerekeknél elsősorban az állatok iránti szeretet és érdeklődés felkeltésére, valamint empátia fejlesztésére fektette a hangsúlyt, miközben konkrét példákat felvonultatva az állatokkal való helyes és helytelen bánásmód tevékenységeire hívta fel a figyelmet.
A tanulók állatvédelem iránti elkötelezettségének fokozása érdekében az Apponyi Albert Általános Iskola az Állatok világnapján örökbe fogadta 1 évre a győri Xantus János Állatkert lakóját: Gyulát, a bengáli tigrist.
Az örökbe fogadást a gyerekek közti szavazás előzte meg. Ők dönthettek ugyanis arról, hogy melyik állatkerti lakó gondozását támogassa az intézmény. A győri állatkert örökbefogadást igazoló levelét követően mi is beszereztünk egy „Gyula nevű tigrist”, hogy legalább plüss formában iskolánk lakója lehessen. A nevelőszülők szülői értekezletén, melyet alig várunk, természetesen látogatást teszünk majd nála.
IDŐSEK VILÁGNAPJA
Az Idősek Világnapja alkalmából az iskola diákjai műsorral köszöntötték a községben élő szépkorú embereket az Idősek Klubjában.
A mesék bűvöletében – avagy fergeteges népmese napok az Apponyi suliban
Csukás István szerint: „A mese örök, mert a közönsége is örök. Amíg gyerekek vannak, addig mese is lesz, és a gyerekek sem változnak lényegesen, alapállásuk örök. Mert mi a gyerek viszonya a világhoz? Meg akarja ismerni, és meg akarja hódítani, és ebben segít többek között a mese is.”
Ahogy korábban is írtunk róla, az olvasóvá nevelés iskolánk egyik kiemelt célja ebben a tanévben. Így a Könyvcsere nap után Népmese napokat szervezetünk az intézményben az olvasás további népszerűsítésére.
A Magyar Népmese Napját 2005 óta ünnepeljük a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére. A jeles nap, szeptember 30. napja, egybe esik Benedek Elek születésnapjával. Nem véletlenül, hiszen a legsikeresebb magyar mesegyűjtő munkája példaként szolgál számunkra abban, hogy mekkora felelősség hárul ránk szellemi örökségünk ápolása terén.
A tanítóink által szervezett témanapok programjaival ezért a magyar kulturális és lelki örökséget szerettük volna tovább adni a fiatal generáció tagjainak. A magyar múltban gyökerező jelen ugyanis a jövőnk tartópillére, emiatt fontos, hogy megkülönböztetett tisztelettel forduljunk a mesékben rejtőző kincsek és titkos energiák felé.
A témanapok során minden kis diák átélhette a mesék szereplőinek varázserejét, miközben önmaga is mesehőssé válhatott. Megismerhette az Óperencián innen, Hetedhétországon túl fekvő területek lakóit: a királyokat, a királynőket, a törpéket, az óriásokat, a boszorkányokat, a tündéreket, a fanyüvőket, a hétfejű sárkányokat. Megtapasztalhatta az igazságba vetett hit erejét, a próbák kiállásának nehézségét, a mesevilág kalandjait, a csodák örömét, a történetek játékosságát. Bejárhatta a hős útját – legyen az szegény legény, legkisebb húg, királyfi vagy királylány – hogy jóvá, széppé tegye maga körül mindazt, ami rossz és rút. S az út végén, mikor elfogyott már minden erő, lelki útravaló, s hamuba sült pogácsa, valamennyi tanuló rádöbbenhetett a mesék lelket csodákkal könnyítő hatására, a szellemi táplálékul szolgáló történetek utánozhatatlan, élményt adó ajándékára.
Bízunk benne, hogy az elvégzett feladatok, kiállt mesebeli próbák lehetővé teszik, hogy tanítványaink a mindennapok során rájuk nehezedő nyomásra nyitott szívvel és határtalan szabadággal feleljenek. Hiszen „őseinktől egy kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, melyet birtokba véve adhatjuk csak tovább az eleinktől kapott, s feltétlenül megőrzendő értékeket.”
