Aktualitások
A „boldogság mérése” avagy diáknap az Apponyi suliban
Az információs társadalom és a big data egyik velejárója, hogy az ember mindent meg szeretne mérni, mindent számszerűsíteni akar. De vajon egy ilyen megfoghatatlan és összetett dolgot, mint a boldogság… azt is? Igen!
Bhutánnak köszönhető, hogy a világ megismerkedett a Bruttó Nemzeti Boldogság (BNB) fogalmával és így a boldogságnak mértékegysége lett. Ebben az országban ugyanis ötévente megmérik a boldogság kilenc kulcsfontosságú összetevőjét: a pszichológiai jólét, az egészség, az oktatás, a jó kormányzás, az ökológia, az időfelhasználás, a közösségi élet, a kultúra és az életszínvonal területét. Bhutánban hisznek abban, hogy egy ország fejlettségét az határozza meg, hogy a népesség mennyire elégedett az életével, mennyire boldog.
De mi is az a boldogság? A tanulók esetében hogyan mérhető? Mi itt, az Apponyi Albert Általános Iskolában hogyan járulhatunk hozzá a boldog gyermekkorhoz? Hogyan tehetjük elégedetté diákjainkat?
Müller Péter szerint „, a szeretet, az öröm és a boldogság egymástól elválaszthatatlan fogalmak. És mintha ezek hiányoznának leginkább az életünkből.” Szeretet nélkül ugyanis nem lehet örülni, míg a boldogság nem más, mint életünk „apró örömeinek szövete”.
Ha ezen a gondolatmeneten indulunk el, rájövünk, hogy az iskolában sokat tehetünk a gyerekek boldogságáért. Hiszen, ha tanítványainknak olyan tevékenységeket tervezünk, olyan programokat szervezünk, amelyek számukra apró örömöket okoznak, hozzájárulhatunk elégedettségükhöz, boldogságukhoz. Ugyanakkor a személyiségüket is fejlesztjük.
Az apró örömök által ugyanis gyerekek önbizalma erősödik, melynek hatására tudnak pozitívan gondolkodni, lélekben egészségessé válnak, hisznek magukban, mernek a felnőttektől segítséget kérni, kreativitásuk fokozódik és így képesek lesznek kiutat találni az őket megérintő problémákból.
Az idei tanévben mindenképpen szerettük volna a gyerekekben az örömteli érzést fokozni, s minél többször átéltetni velük a boldog, önfeledt pillanatokat. A két év után végre ismét megvalósításra került diáknapon ezért egy „boldogság-csokrot” nyújtottunk át nekik sok-sok programmal és meglepetéssel. A különböző helyszíneken mindenki megtalálhatta a maga kis „apró örömét”.
A kicsiknek volt álarcos fotósarok, arcfestés, nyaklánckészítés, Just Dance, míg a nagyobbakat focimérkőzések, csocsó bajnokság és ping-pong meccsek is várták. Mindkét korosztálynak megrendezésre került a játékos vetélkedő, ahol lekváros kenyér evésben, lufifújásban, múmiakészítésben, ugrókötelezésben, lufi borotválásban, hullahopp karikázásban, kisautó versenyeztetésben, doboz dobálásban és gyorsasági labdaátadásban mérhették össze az osztályok tanulói az ügyességüket. A rendezvényt rock and roll bemutatóval színesítettük.
Ezután következtek a meglepetések: a Titanic csúszda és az élő csocsó, mely természetesen minden gyerek tetszését elnyerte. A sok-sok csúszást és labdaátadást követően a program jégkrémevéssel és tombolahúzással zárult.
Ezen a napon mi is megpróbáltuk megmérni a boldogságot. Ám nem a bhutáni mintát követtük és nem a Bruttó Nemzeti Boldogságot használtuk mértékegységként. Az iskolánkba járó gyerekek boldogságának mérésére a nevetést, a jókedvet, az önfeledt játékot, a csillogó szempárokat, a vidámságot és az örömteli pillanatokat alkalmaztuk. S jelentem, a mi mérőeszközünkön a boldogság mért értéke elérte a skála legmagasabb pontját ezen a napon. Ennél többet nem is kívánhatunk…
Bejczi Mónika intézményvezető
KÜLDJ EGY KÉPESLAPOT A BÉKÉÉRT!
Az alábbiakban szeretnénk közzé tenni felsődobszai Szeretet-kikötő felhívását, melyhez az Apponyi Albert Általános Iskola diákjai is csatlakozni szeretnének. Kérünk minden olyan családot, tanítványt, aki a nemes céllal egyetért, hogy készítsen egy képeslapot és küldje be az iskolába az osztályfőnököknek! Az elkészült képeslapokat iskolánk honlapján is megjelentetjük.
Köszönettel: Bejczi Mónika intézményvezető
Mi, a felsődobszai „Szeretet-kikötő”
gyerekei felhívással fordulunk minden
iskoláshoz, fiatalhoz, felnőtthöz.
Nem akarunk tovább háborút, amelyben ártatlan gyerekek halnak meg,
családok veszítenek el mindenüket!
Nem akarunk a háború gondolatával lefeküdni és felkelni!
Nem akarjuk, hogy ennek a szörnyűségnek a képeivel találkozzunk!
Meg vagyunk zavarodva. Nem értjük, hogy mi történik. Félünk.
Aggódunk, hogy mi lesz. Félelem nélkül akarunk felnőni!
Tegyünk valamit! A béke a mi felelősségünk is!
Csak együtt lehet erős a hangunk!
Tegyünk valamit! A béke a mi felelősségünk is! Csak együtt lehet erős a hangunk!
Kérünk, küldj egy képeslapot lakóhelyedről, és írd rá békeüzenetedet, békevágyadat! A felsődobszai Szeretet-kikötőben a beérkezett képeslapokból egy végtelenül hosszú leporellót készítünk, amit júniusban, ukrán gyerekekkel közösen, akár több száz méteren keresztül felemelve bemutatunk a világnak. Ha nincs otthon lakóhelyedet ábrázoló képeslap, akkor készítsd el magad, rajzzal, montázzsal egy képeslap méretű keménypapírra! Biztass minden iskolatársadat, sőt felnőtteket is, hogy ők is küldjenek egy üzenetet! Kopogj be ismerősökhöz, szomszédokhoz, segítsenek, hogy minél hosszabb legyen a béke-leporellónk! Kérd meg az iskoládat, hogy egy közös borítékban, csomagban küldjék el a gyűjtött képeslapokat!
Kérünk, hogy az üzenet mellé írd oda, hogy melyik településről küldöd, mi a keresztneved és hány éves vagy! A legkülönlegesebb üzeneteket közkinccsé tesszük! A képeslapot mindenkinek nem tudjuk majd külön-külön megköszönni, de a legtöbbet küldő iskolákkal felvesszük a kapcsolatot. Az elkészített, akár több száz méteres leporellót szeretnénk átadni Budapesten hazánk köztársasági elnökének.
